Hogyan igényelj H-tarifát klímához, hőszivattyúhoz?
A hőszivattyúk, legyen szó levegő-víz vagy levegő-levegő (azaz split klíma) változatról rendkívül hatékonyan, így gazdaságos módon működtethetők. Ha a működési hatékonyságon felül, még a kedvezményes hőszivattyús áramtarifáról, a H-tarifáról üzemel, akkor bizonyosan nincs nála gazdaságosabb fűtési megoldás.
A H-tarifa egy kedvezményes áramtarifa, amely hőszivattyúknál és megújuló energiaforrással táplálkozó fűtési rendszereknél alkalmazható.
Milyen időszakban használható?
A kedvezményes H-tarifás árszabás csak fűtési időszakban, azaz október 15-től április 15-ig érvényes, és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók vehetik igénybe. A fűtési időszakon kívül a normál A1 díjszabás érvényes.
A 2022. augusztus 1-től megváltozott rezsiszabályok értelmében a hőszivattyús áramtarifa díja nem változott, továbbra is ~23 Ft/ kWh, és nem vonatkozik rá átlagfogyasztási korlátozás sem. (Míg a normál áramtarifa díja 2523 kWh/év fogyasztásig 36 Ft maradt, viszont a meghatározott átlagfogyasztás felett már 70,1 Ft/kWh)
A H-tarifa igénylés menete
A területileg illetékes villamos energiaszolgáltatónál (e.on, ELMŰ, MVM, Titász...) igényelhető és külön mérőóra kiépítést igényel, mert a H-tarifáról működő berendezés külön áramforrásról kapja az áramot.
Javasolt egy az áramszolgáltató által regisztrált villanyszerelővel egyeztetni az áramkör és a mérőhely kialakításáról, és vele végeztetni a munkát. Ignény esetén szívesen ajánlunk önnek szükségas jogosultsággal rendelkező partnereiket.
H-tarifa azokra a hőszivattyús elven működő, megújuló energiát hasznosító berendezésekre igényelhető, amiknek a fűtési jósági foka legalább 3,4 (SCOP/A azaz a szezonális jósági foka Average Climate mellett legalább >=3,4 azaz 1 kW felvett energiából legalább 3,4 kW-nyi fűtési hőenergiát képesek előállítani).
Nemcsak az újonnan telepített, de már meglévő hőszivattyúkhoz, fűtőklímákhoz is igényelhető. A fűtési időszakon kívül a normál díjszabású tarifaárak érvényesek ezen berendezések áramfogyasztására is.
Az ügyintézést általában lehet személyesen és online is intézni, és az igénybejelentő nyomtatvány mellett a következő dokumentumokat kell hozzá csatolni:
- Mérőhely kialakítását igazoló nyomtatvány
- Igénybejelentő nyomtatványcsomag
- Kivitelezői nyilatkozat a klíma-/ hőszivattyúszerelőtől, benne a kivitelező cég, az igénylő és a gép adataival
- A gép (klíma/ hőszivattyú) műszaki paraméterei (Mérnöki kézikönyv az adott típusú géphez vagy részletes műszaki információkat tartalmaző műszaki adatlap)
- Energiacímke
- A klíma/ hőszivattyú CE-megfelelőségi nyilatkozata (kivitelező klíma-/ hőszivattyúszerelő le tudja tölteni a gyártó honlapjáról)
A H-tarifa igénylését a végfelhasználó bonyolítja le az áramszolgáltatójánál. Az igénylő betétlapokat azonban a klíma- vagy hőszivattyú telepítést végző cég segít kitölteni, hiszen mind a készülékek műszaki adatait, mind a telepítést végző cég adatait meg kell adni.
Az igénylés költségei
- Hitelesített mérőhely kialakításának a költsége
- Betáp kiépítésének költsége (regisztrált szerelő által)
- Hálózatbővítés díja (~ 5000 Ft/A)
Összességében a szükséges bővítéstől és a villanyszerelő költségeitől függően 400 - 600 ezer Ft körüli költséggel lehet számolni, ami akár szolgáltatónként is eltérő lehet.
Megéri beruházni a hőszivattyúba?
Kétségtelen, hogy a főleg a levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítése kezdetben jelentős beruházást igényel, ami általában többe kerül, mint a hagyományos fosszilis tüzelésű kazán felszerelése. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a split klíma ugyanúgy hőszivattyús technológiájú rendszer és hatékonyságát forintosítani tudjuk az üzemeltetési költségek formájában. A meglévő kazános fűtési rendszer mellett akár kiegészítésként is használható a rezsiköltségek optimalizálása érdekében.
A hőszivattyús technológiájú fűtési rendszerek már H-tarifa nélkül is hatékonyan, gazdaságosan működtethetők a jelenlegi fogyasztói villamosenergia és földgáz árak mellett. A hőszivattyú által felvett minden egyes kW villamos energia ugyanis 3-4 kW megújuló, a levegőből kinyert hőenergiát jelent – ez pedig 300-400%-os hatékonyságjavulásnak felel meg.
